Ez egy Éhezők Viadala fanfiction lesz, remélem tetszeni fog nektek! Jó olvasást! Kérlek írjatok KOMMENTEKET, hogyha tetszett a történet, de akkor is kíváncsi vagyok a véleményedre, hogyha nem tetszik a sztori.
Little star
_________________________________________________________________________________
1.fejezet
Az Aratás
Sosem értettem, hogy mire jó a
Viadal. Nem értettem, hogy hogyan tudja valaki élvezni, azt ahogyan 23 ártatlan
gyerek elesik az Arénában. A Kapitólium ilyenkor egy időre teljesen
megbolondul. Az emberek a tévére tapadva bámulják az öldöklést, az iskolákban a
kisebbek Éhezők Viadalát játszanak, a nagyobbak pedig azt tippelgetik, hogy ki
fogja megnyerni a versenyt. Vagy az életét. Ilyenkor mindig nagyon rosszul
éreztem magam. Kezdtem azt hinni, hogy én vagyok az egyetlen a fővárosban,
akinek nincs ínyére a Viadal. Egyszerűen el sem tudom képzelni, hogy hogyan
lehet azt élvezni, ahogyan a Körzetek fiataljai összecsapnak? De idén fordult a
kocka. Miután a lázadók nyertek, elhatározták, hogy még egyszer, utoljára
megtartják az Éhezők Viadalát. De most Kapitóliumi gyerekekkel az Arénában…
A tükör előtt állok. Barna
hajamat kontyba fogom, a nagy meleg miatt. Zöld szemeim alatt vastag karikák
jelzik, hogy az éjjel semmit nem tudtam aludni. Ujjaimmal, az arany nyakláncommal
babrálok, amit direkt erre az alkalomra vett fehér ruhámhoz kaptam. Nagyon
félek. MI lesz, hogyha az óriási gömbből az én nevemet fogják kihúzni? Nagyot
nyelek. Eddig 12 Körzetből választották ki a 24-et. De most csak egyből…
- Gyönyörű vagy. – riadtan megfordulok
a tengelyem körül. Anya áll velem szemben az ajtófélfának dőlve.
- Anyu, a frászt hoztad rám! –
szidom le, mire ő ellöki magát az üvegkerettől, és felém sétál.
- Min gondolkoztál? – kérdezi,
miközben egy csatot tűz a hajamba, hogy az megtartsa a kontyomat.
- A Viadal jutott az eszembe. Mi van,
ha én leszek az egyik Kiválasztott? – mondom el neki a fejemben kavargó
gondolatokat.
- Ugyan már! Ennek mégis mennyi
az esélye? Rajtad kívül még több száz gyerek neve bekerül abba a gömbbe! –
próbál nyugtatni, de én nem hiszek neki. A többi szülő és ezt mondja a
gyerekének, szerte az egész Kapitóliumban. De mégis kell valakinek
versenyeznie, ami felér egy halálos ítélettel.
- Rendben. – sóhajtok, majd
elindulok ki a szobámból, hogy elmehessek az első Aratásomra. Anya utánam kap a
kezével, és egy puszit nyom a homlokomra.
- Légy erős. – suttogja, majd
elengedi a csuklómat, és megvárja, amíg becsukódik mögöttem a bejárati ajtó.
Az utcán máris elkap a tömeg. A rengeteg
ember mind a színpad felé özönlik, ahova majd fellép egy túlgiccsezett műsorvezető,
és kihúzza annak a 24 gyereknek a nevét, akiknek versenyezniük kell az életben
maradásért. A távolból meglátom a hatalmas üveg emelvényt, amelyre fel kell majd
lépnem, ha esetleg engem húznak ki. Nagyot sóhajtok, majd megállok egy lány
mögött, akinek hosszú, szőke haja körömfonással van díszítve.
- Üdvözlök mindenkit a 76-odik,
azaz az utolsó Éhezők Viadalának sorsolásán! – lép fel a színpadra egy
középkorú nő, nagy lila parókában, és egy lila kristályokkal díszített ruhában,
majd az üveggömbök felé lép.
- Na, de ne is húzzuk az időt!
Vessük bele magunkat a sűrűjébe. Vajon ki az a 24 szerencsés, aki versenyezhet
az Arénában? – kuncog, majd beletúr a fiúk nevét tartalmazó üveggömbbe. Direkt turkál
benne még egy kicsit, hogy fokozza a feszültséget.
- És… - fog meg kezében egy fehér
papírlapot, majd széthajtogatja – Nos, az első Kiválasztott… Brad Seff. – egy mogorva,
ridegtekintetű fiú lép fel a színpadra. Zöld tekintetemmel követem a lépteit.
Három lépcsőfok múlva, vége az életének. Azaz három lépcsőfok múlva, már nem
fordulhat vissza. Senki nem jelentkezik helyette. De nem volt időm tovább
figyelni a fiút, mert a műsorvezető közben tovább haladt a nevek felsorolásával.
- Becca Fran, Joanna Fallon, Louis
Keil… - egymás után léptek fel a színpadra a Kiválasztottak. – És az utolsó fiú
és lány… - nyúl az üveggömb felé.
- Liam Garbe – mondja ki a fiú
nevét. Egy igen jóképű, és edzett kábé 16 éves fiú lépdes lazán a színpad felé,
mintha az egészet félvállról venné. Ezért megharagszom rá.
- És a párja… Tamia Bliane. –
mondta ki a nevemet a nő, amitől megfagyott bennem a vér…
